Hórusz szeme - A misztériumok iskolája

Az özönvíz előtti, Atlantiszi civilizáció tudásának, bölcsességének ismerői, Naakal tudás iskolájának papjai, ismereteik és megfigyeléseik ismeretében rájöttek, hogy végső változás következik be, ami végső pusztulásba sodorja társadalmukat. Chiquitet Arelich Vomalites, főpapjuk vezetésével Hajókat építettek és kelet felé kivándoroltak. A megmenekült csoport kiszállt hajóikból a Föld középpontján és úgy gondolták, hogy ki tudják tágítani az emberi tudatot azzal, ha piramis alakú építményeket emelnek, amelyek összegyűjtik és energiává alakítják a bolygó alapvető rezgéseit. Mikor Zep-Tepit, a teremtőt szólongatták látták, hogy egy nagy oázis emelkedik ki a vízből, az lett Egyiptom. A papok úgy gondolták, hogy az emberiséget egy magasabb szint felé kell vezetni, hogy fejlődni tudjon az új korszakban és a spirituális élet felé elkötelezetté váljon.

A világegyetem 25920 évet felölelő ciklusait a papok jól ismerték, ezek közül ez a korszak négy ciklust érintett a tizenkettőből. Külön szakaszokat szenteltek isten, az univerzum teremtése, és az emberi tudat tanulmányozásának. Ezekben a szakaszokban az általuk Csakrának, elosztási központnak nevezett helyeken négy vallási központot hoztak létre, egyet minden szakaszban. Első szakaszban Annuban, az ikrek korában, ie. 6620-ban a szimmetria tiszteletére amit Atum-ra-nak szenteltek, a második szakaszban Menfisben a bika korszakában, ie. 4460-ban a világegyetem teremtésének, ez volt Ptah központja, a harmadik Hermópolisban épült Thotnak szentelték, és a természet tiszteletére alkották meg, a negyediket a kos korszakában, Thébában emelték ie.2300-ban és Amon-ra-nak szentelték az emberi tudat teremtése tiszteletére. Ezeken a helyeken adták át természettel, spiritualitással, csillagászattal és minden mással kapcsolatos ismereteiket az embereknek.