Stefano Mancuso biológus elmondta, hogy a növények érzékelik a gravitációs mezőt, az elektromos mezőt, különféle kémiai folyamatokat, és így tovább. Hatalmas mennyiségű információt tárolnak és cserélnek ki egymással. Ezt mi is képesek vagyunk észlelni. A feladat az, hogy megfejtsük a kódokat, és ezzel megértsük a növények közötti információcserét.
A kiindulópont néhány kiborg növény - vagyis kibernetikus organizmus, együttműködő biológiai és gépi elemek - viselkedésének digitális elemzése meghatározott körülmények között.
Andrea Vitaletti, a WLAB PLEASED kutatási projekt koordinátora szerint ha megfigyeljük a növény által kibocsátott jeleket, megtalálhatjuk azokat az ingereket is, amelyek kiváltják őket, méghozzá jó minőségben. Ezeket a jeleket a tudósok leolvassák, lehetőleg torzítatlanul és felerősítve, azután digitalizálják. Más szóval a különböző időkben érkező analóg jeleket adatokká, számokká alakítják át.
Hogy megtalálják a kiváltó okokat, a kutatók adatbázist hoznak létre, amelyből kiolvasható, hogyan reagálnak a növények egyes hatásokra.
Egy digitális hálózat és egy hatékony algoritmus minden egyes fát a környezet őrszemévé tesz. A cél az, hogy minél több növény adatait gyűjtsék össze, azután pedig feldolgozzák és csoportosítsák ezeket egy egységes bázisban – mondta el Mario Paoli, a kutatás résztvevője.
Elisa Masi agronómusként tagja a tudóscsoportnak. Arra hívja fel a figyelmet, hogy egy fa egyszerre számos környezeti jellemzőről szolgál információkkal - ugyanabban a pillanatban. Ha hagyományos szenzorokat alkalmaznának, ahogy a megfigyelő állomásokon szokás, akkor minden egyes paraméterhez, amit elemezni akarnak, külön szenzort kellene használni. Az pedig drága mulatság volna.
Ezzel a módszerrel valós idejű adatokhoz juthatunk az ózonszintről, a mezőgazdaságban használt vegyszerekről és még sok minden másról. Ha megértjük a növények beszédét, egészen új módon szerezhetünk ismereteket környezetünk állapotáról.
Euronews
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése