https://hatartalanvilag.blogspot.hu/ Létezik visszatérés a halálból? - A legújabb tudományos eredmények szerint igen - Határtalan Világ

Önismeret

Rejtély

Post Top Ad


Kiderült, hogy a halál folyamata órákig tart, nem néhány percig. És ezalatt bizonyos módszerekkel akár agykárosodás nélkül is sikerülhet az újraélesztés.

„Az élet és halál közötti határvonal immár nem olyan egyértelmű, mint hajdanán. Manapság az újraélesztés területén elért fejlődés lehetővé teszi, hogy halottnak nyilvánított embereket órákkal a szív leállása után is fel tudnak éleszteni” – vallják az orvosszakértők.

„Régen, ha egy beteg szíve és légzése leállt, gyakorlatilag halottnak minősült, és ez ellen semmit sem tehettünk” – mondta Dr. Sam Parnia, aki a New York-i egyetemen a sürgősségi ellátás adjunktusa.

A halál jelenségét a sejtek szintjén vizsgálva azonban kiderült, hogy a halál nem egy meghatározott pillanatra korlátozódik, hanem folyamatként megy végbe. Tulajdonképpen a test sejtjei azután kezdik meg saját elmúlási folyamatukat, miután a beteg – mai definíciónk szerint – már meghalt. „Ez a folyamat órákig is eltarthat, és akár vissza is fordítható”– nyilatkozta Parnia.

A halál folyamata

Valamikor úgy gondolták, hogy amint a szív nem pumpál több vért a testbe, a betegnek csupán percei vannak, mielőtt az oxigén- és tápanyaghiány maradandó károsodást okoz az agysejtekben. Ma a tudósok szerint ez az elképzelés idejétmúlt.

„Amikor a szív leáll, csupán a halál folyamata kezdődik el” – mondta Dr. Stephan Mayer, a Columbia egyetem neurológia professzora.

Az oxigénhiány okozta agykárosodás szintén fokozatosan jelenik meg. Ugyan már az első másodpercekben hatással van az agyműködésre, mégis csak percekkel később indul el a programozott sejthalál a cukortól megfosztott sejtekben.


„Tudjuk, hogy amikor valaki oxigénhiányos állapotban van, számtalan tünet jelzi a sejteknek, hogy ideje meghalni. Lehetőségünk van arra, hogy ezt a programozást módosítsuk, és várakozásra kényszerítsük a sejteket” – mondta Dr. Lance Becker, a Pennsylvania-i Egyetem professzora.

Néhány esettanulmány bemutatja, hogyan állítható meg a halál folyamata. Ezekben az esetekben a betegeket azután élesztették újra, hogy a szívük és agyműködésük órák óta leállt, mégis csak kismértékű, vagy semmilyen agykárosodást nem szenvedtek.

Szakértők szerint a siker titka ezekben az esetekben a jó sürgősségi ellátás mellett a hipotermia. A hipotermia az az állapot, mely során a test hőmérsékletét néhány fokkal a normális 37 fok alá csökkentik.

Milyen hosszú ideig élhetünk pulzus nélkül?

A kutatások szerint tehát a hipotermia megvédi az agyat, mivel csökkenti az oxigénszükségletet, és a már aktivált sejthalál-folyamatokat leállítja. Mégis vannak bizonyos határok. Bár a mesterséges hűtési technikák számos szívleálláson átesett beteg gyógyulási esélyeit javították, mindig van egy pillanat, amikor a kár visszafordíthatatlan mértékűre nő, és a visszatérés már lehetetlen.

A kutatások szerint a sikeres gyógyulás attól is nagymértékben függ, hogyan kezelik a beteget a szív újraindítását követően, és hogyan melegítik fel a testet a hipotermiás állapot után.

„Amit az iskolában tanulunk, a józan ésszel ellenkezik. Ugyanis azt tanították, hogy ha az oxigénszint alacsony, oxigént kell adni a betegnek, ha alacsony a vérnyomás, emelni kell azt” – mondja Becker.

A valóságban azonban, ha a beteg reagál az elsődleges kezelésre, a szív újraindítása után a nagy mennyiségű vér és oxigén gyors agyba áramlása súlyosbíthatja az agykárosodást.

Az újraélesztés csúcstechnológiája

Az elmúlt évtizedekben már alkalmazták a test hűtését szívleállást követően, de a tudósok kételkedtek jótékony hatásában.

Az elmúlt években azonban a kutatások alátámasztották, hogy a hipotermia javítja a beteg túlélési és felépülési esélyeit. Professzionális szervezetek, mint az American Heart Association, ajánlja a hipotermia alkalmazását a beteg vérkeringésének visszaállítása után. Ennek ellenére nem minden kórházban vált a kezelés részéve ez az eljárás.
Élet a halál után - dokumentumfilm
Olyan emberekkel találkozhatunk, akiket holtnak nyilvánítottak, de az orvosi beavatkozás, vagy valamilyen csoda folytán föltámadtak. Személyes beszámolók, a döbbenetes események dramatizált rekonstruálása és számítógépes grafikák segítenek abban, hogy megismerjük és megértsük, min mentek keresztül ezek az emberek. Orvosok és kutatók elmondják, hogy milyen újfajta gyógyászati eljárásokra nyílik lehetőség ezeknek a rendkívüli eseteknek a tanulmányozása révén.


„A helyzet az, hogy bár az információ és a módszer mindenki számára hozzáférhető, mégsem alkalmazzák” – mondja Parnia. „A rászoruló betegeknek csupán 10%-a részesül ebben a terápiában az Egyesült Államokban.”

Parnia szerint egy ideális világban az újraélesztési folyamat során gépeket használnának az emberek helyett, hogy a mellkaskompressziót addig folytathassák, ameddig szükséges.Így biztosítva, hogy megfelelő mennyiségű oxigén és vér jusson az agyba. A szív újraindítása utáni hűtés és az oxigén mennyiségének csökkentése növelné a beteg esélyeit az agykárosodás nélküli visszatérésre.

A halál új megközelítése új erkölcsi kérdéseket vet fel

A hagyományos elgondolás az orvostudományban az, hogy a súlyos agykárosodást szenvedett beteg, aki csak véget nem érő kómában maradhat életben, nem újraéleszthető. Órákkal a szívleállás után kísérletet tenni az újraélesztésre még nagyobb kockázattal járhat az agykárosodást illetően. Ez pedig egy erkölcsi dilemma az átfogó újraélesztési reformot támogatók számára.

Mayer szerint azonban az agykárosodást és a halál folyamatát illető tudásunk hiányos, és nem mindig egyértelmű, mekkora a károsodás, illetve hogy az visszafordítható-e még.

„Annyit megtudtunk, hogy az agykárosodás visszafordíthatatlanságáról szóló elképzelés nagy tévedés. Ha túl korán ítéljük meg a helyzetet, megeshet, hogy olyan betegekről mondunk le, akiket még meg lehetne menteni” – mondta Mayer.

Becker szerint bár az élet mesterséges meghosszabbítása nem minden esetben indokolt, az orvosoknak minden rendelkezésükre álló módszert alkalmazniuk kellene, ha már az újraélesztés mellett döntenek.

„Ha már valamit csinálunk, nem értem miért nem teszünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy megmentsük a beteget. A kérdés az: miért akarnánk félig megmenteni valakit?” - mondta Becker.

Szeretlek Magyarország

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Post Top Ad