https://hatartalanvilag.blogspot.hu/ A tudomány mint külső, a vallás mint belső kreativitás - Határtalan Világ

Önismeret

Rejtély

Post Top Ad

Amit Goswami válaszai a Képzelt ablak c. könyvében

A tudomány az igazságot keresi, akárcsak a vallás. Vajon mindkettő számára ugyanaz-e a igazság? Mi az, hogy igazság, és hogyan keressük azt?

Mik lehetnek a tudományos igazságok, ha nem az anyagot, az elmét és a vitális testet irányító tudományos törvények? A materialista realizmus egyik paradoxona, hogy ha az anyag a végső valóság, vagyis ha minden anyagból van, nem volna ésszerű, hogy a fizika törvényei uralják az anyagot vagy hogy a matematika alkalmazható a fizikára. A tudat tudományában azonban van értelme a tudományos törvények létének. A tudat, hogy a megnyilvánulásban szándéka szerint játszhasson, több világon keresztül száll alá, amelyek közül az első a vidnyána, a lényegek világa, amely minden utána következő – a mentális, a vitális és a fizikai test – működésének összefüggéseit meghatározó törvényeket foglalja magában. A tudomány erőfeszítései arra irányulnak, hogy megtalálja ezeket a törvényeket. A törvényeket a tudat már magában foglalja; a tudós megpróbálja felfedezni és a matematika vagy a gondolatok nyelvén kifejezni azokat. A felfedezés kreativitást igényel.

A szellemi igazságok mások; létezésünk alapjáról, magáról a tudatról szóló igazságok. Felfedezésük lehetővé teszi, hogy boldog, viszálytól mentes életet élhessünk.

A tudomány tehát külső kreativitás – azon mozzanat objektív összefüggéseinek a felfedezése, amellyel a tudat a jelenségvilágot teremti. A szellemiség belső kreativitás, egón túli lényünk mélyebb és mélyebb szintjeinek felfedezése. A kreativitás mindkét fajtájában az a közös, hogy túllendít a gondolkodáson, a folytonosságon. Mindkét esetben felismerjük a racionális gondolkodás korlátait. A tudományban a racionális gondolkodással csak azt fedezhetjük fel, ami már ismert. A szellemi keresés során a racionális gondolkodás mindig ellentmondásba, vagy akár paradoxonba torkollik, és megmutatkoznak korlátai. Ahhoz, hogy az élet új törvényeit felfedezhessük és megvizsgálhassuk, a gondolkodáson túlra, a felismeréshez kell ugranunk.


A felismeréshez kvantumugrás, nem folytonos átmenet révén jutunk. Ezt SidneyHarris karikatúrája, a The Physics Teacher (A fizikatanár) tökéletesen ábrázolja. Einstein bő nadrágjában stb. egy tábla előtt áll, épp készül felfedezni a relativitáselméletet. Már felírta, hogy „E = ma²”, és áthúzta; alatta az „E = mb²” van felírva, de azt is áthúzta. A kép szövegében az áll, „a kreatív pillanat”, és elmosolyodunk, belátva, hogy a kreatív felismerés nem racionális okoskodás vagy algoritmikus lépések eredménye.

Rendszerint a tudás háromféle módját ismerjük: az észlelést, a fogalomalkotást és az érzelmeket. Érzékszerveinkkel észlelünk valamit, és tudunk róla. Értelmünkkel és gondolatainkkal felfogunk valamit, és absztrakt tudásra teszünk szert. Érzelmeink vagy érzéseink vannak, és ez is tudósít valamiről. A kreatív felismerés egy negyedik megismerési módra hívja fel a figyelmünket: az érzékfeletti létből merített tudásra.

Itt újból megmutatkozik tudomány és vallás különbsége. A külső kreativitás, a tudomány esetében az alkotó a felismerést, egy új összefüggést gondolatban, egy új törvényben fejezi ki.

Ezért szoktuk azt mondani, hogy a külső kreativitás a gondolkodás kvantumugrása a régi összefüggésektől az új összefüggésekhez, vagy legalábbis új értelmezéshez. A belső kreativitás célja a felismerés. Tehát, amikor „visszatérünk”, életünket igyekszünk olyanná alakítani, ami jobban elősegíti a felismeréseket. A felismerés öröm; így ahogyan életünk egyre több és több felismeréshez vezet, egyre boldogabbak leszünk.

A felismerés akkor jelenik meg, amikor egónk félreáll. A külső kreativitás során ez akkor történik meg, amikor kvantummódozatunkban részben szabadon láthatjuk a tudattalan feldolgozás kínálta gondolatok kvantumlehetőségeinek alakzatát, a lehetőségeket, amelyek a keresett választ tartalmazzák. A belső kreativitás esetében a felismerés maga a szokványos tudatosság ego-identitásának meghaladása.

A kvantumelme állapotai kivétel nélkül mindnyájunk számára rendelkezésünkre állnak. Mi alkotjuk az egyetemes információs sztrádát. Egy hasonlattal élve, mindannyian egy univerzális hologram részei vagyunk; mindnyájunkban külön-külön megvan az egész információja.

Egónkban élve azonban nem férhetünk hozzá. A találkozáskor kvantum-énünkkel újra a rendelkezésünkre áll, és rábukkanhatunk a külső kreativitáshoz szükséges tudásra.

A belső kreativitás kulcsa szintén ez a találkozás. A kvantum-ént minden pillanatban megtapasztalhatjuk, ha nyitottak vagyunk rá. Nem szükségszerű, hogy örökké felnőtt ego-identitásunk foglyai maradjunk. Még a turija, a tudat a maga valójában sem távolodik el tőlünk. Mindig jelen van; időtlen vagy időn túli. Nem is lehetne másképp.

Amit Goswami: Képzelt ablak c. könyvéből

Könyvajánló

Képzelt ablak
Amit Goswami

Miután csaknem egy évszázada igyekszünk megfejteni az anyag titkait a kvantumfizika segítségével, világossá vált, hogy az elmélet önmagában nem tökéletes; a tudatos megfigyelővel kell kiegészítenünk. Így tárul fel a képzelet ablaka, annak a lehetősége, hogy a tudományba bevezessük a tudatot mint minden létezés ok&aacutaacute;t és egy új tudományos paradigma alapját." Ezzel kezdődik Amit Goswami kvantumfizikusnak a tudomány és a spiritualitás területén végzett úttörő munkája, amely Fritjof Capra klasszikus művének, A fizika taójának szellemét követi. Capra átütő erejű munkája 1975-ben már megmutatta e két különálló valóság párhuzamait. Most ennek a fonalán elindulva, Goswami továbbmegy: nem csupán párhuzamokról, hanem tökéletes egyesülésről beszél hihetetlenül közvetlen módon, hétköznapi nyelven, hasznos történetekkel és színes példákkal illusztrálva magyarázatát, mintha a Mindentudás egyetemének egyik legjobb előadásán ülnénk. Holisztikus világnézete a legalapvetőbb és legégetőbb kérdésekre is megadja a választ: Ki vagyok én, és mi a célom az életben? Ugyanaz-e az igazság a tudomány és a vallás számára? Vajon a gondolatok valóságosak-e? Miért történnek rossz dolgok a jó emberekkel? Isten és az örök élet vajon csak a hit szüleménye-e, vagy bizonyíthatóan léteznek? Léteznek-e csodák? Hogyan működik a test öngyógyító kreativitása? Mivel magyarázható a spirituális gyakorlatok hatalma? Hogyan tesznek szert egyes emberek olyan képességekre, amelyekkel meghaladják a fizika törvényeit? Goswami brilliáns előadásmódban mutat rá, hogy az új tudomány miként igazolja azt, amit a misztikusok mindig is tudtak: vagyis hogy a tudat, nem pedig az anyag a létezés legvégső alapja. Egyesíti spirituális szívünket tudományos elménkkel, miközben játékosan eszünkbe idéz Einstientől Forrest Gumpig mindenkit, aki számít. Az elmúlt huszonöt évben számos könyv próbálta meg egyesíteni Keletet és Nyugatot, összeegyeztetni a nirvánát a magfizikával. Egyikük sem jutott el odáig, mint Goswami professzor: aligha juthat eszünkbe olyan "nagy kérdés", amelyet ne tudna meglepően meggyőző módon megvilágítani. Önnek is vannak kérdései? Keresse meg a válaszokat itt, a Képzelt ablakban, amely megmutatja, hogy az új tudomány elveinek alkalmazásával valóban megszabadult létezőként élhet a világon."

loading...

Post Top Ad