Milyen hatással lenne a vallásokra az idegenek felfedezése?

„A földönkívüli értelmes élet felfedezése egyértelműen átformálná az emberiség öntudatát, saját magáról alkotott képét, és újradefiniálná helyét az univerzumban, de valószínűleg számottevően nem befolyásolná az évezredek óta létező nagy és szervezett vallásokat.” Ezeket a szavakat Doug Vakoch, a SETI egyik igazgatója mondta a 2012. június 22 és 24 között megrendezett SETICon 2 konferencia zárónapján, melynek fő témája volt, hogy „Vajon az idegenek felfedezése milyen hatással lenne a földi vallásokra?”.

Dr. Vakoch a téma egyik fő előadójaként fejtette ki véleményét:

− A vallásos hit a világ nagy részén semmit nem veszítene erejéből akkor sem, ha kiderülne, nem kizárólag a Földön van értelmes élet és végérvényesen bebizonyosodna, hogy a kék bolygó élőlényeit nem jelenlegi formájukban teremtették, hanem évmilliárdnyi evolúció eredményei. Persze ekkora kihívással még nem kellett szembesülnie a vallásos közösségeknek, de végül az egyházi vezetők megtalálnák a módját, hogy feloldják az ellentéteket, és bebizonyítsák, a földi és a földönkívüli élet nem zárja ki egymást. – mondja Vakoch.

Nem mi vagyunk az univerzum központjában

A Biblia, a Korán és a többi nagy vallás szent könyvei mind azt hangsúlyozzák, hogy Isten megteremtette a világot, benne a Földet, és végül magát az embert, de szó sem esik más bolygókról, pláne azok lakóiról. Ezért aztán az idegenek felfedezése − legyenek azok csak mikrobák a Marson, vagy akár egy idegen civilizáció a Naprendszeren túl − alapjaiban rengethetné meg a vallásos hitet.

Csakhogy eddigi történelmünk során már több olyan eset is történt, amely adott esetben hatalmas lyukat üthetett volna az egyházi szemlélet rusztikus falán, de még csak karcolásokat sem okozott rajta. Az első ilyen, amikor Kopernikusz 1543-ban megjelenttette úttörő munkáját, amelyben először írta le, hogy minden addigi elképzeléssel ellentétben a Föld kering a Nap körül. − Vagyis már négy évszázada tudjuk, hogy a szent könyvekben leírtakkal ellentétben, nem mi vagyunk az univerzum központjában. − mondta Seth Shostak, a SETI egyik vezető csillagásza. − Viszont akad még néhány történelmi esemény, amelyekből megbízhatóan következtethetünk arra, hogyan reagálnának az emberek, ha kiderülne, vannak társbérlőink a világegyetemben. − folytatta Shostak.

A XX. század elején az úgynevezett „Marsi csatornák” felfedezése után még a tudósok egy része is abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy azok az intelligens élet nyilvánvaló bizonyítékai. 1996-ban pedig, amikor kutatók bejelentették, hogy egy Marsról származó meteoriton mikrobák fosszíliáit találták meg, Bill Clinton, az USA akkori elnöke még egy nemzetközi sajtótájékoztatót is összehívott, amelynek az lett a végkicsengése, hogy másutt is van élet az univerzumban.

Ma már pontosan tudjuk, hogy egyik eset sem okozott vallási aggályokat, a legutóbbi felfedezések pedig tovább erősítik ezt a tendenciát: A tudósok napjainkra már több, mint 700 olyan bolygót katalogizáltak a naprendszerünkön túl − és több ezer vár további megerősítésre − amelyek megfelelő méretűek, sziklás a felszínük, és egy, a mi Napunkhoz hasonló csillag körül, az úgynevezett „lakható zónában” keringenek, tehát a víz folyékony formában is létezhet a felszínükön, vagyis kialakulhatott rajtuk az életnek valamilyen formája.

A földönkívüli élet nem zárja ki az Istenben való hitet

A Római Katolikus Egyház három éve öt napos konferenciát szervezett, amelynek témái az élet eredete, a földönkívüli élet lehetősége és az ezekkel kapcsolatos teológiai kérdések voltak. A tudományos találkozó jól jelzi XVI. Benedek pápai programját, melynek a hit és az értelem közötti kapcsolat erősítése az egyik deklarált célja. − Az élet eredetére és a földön kívüli életformákra vonatkozó kérdések nagyon helyénvalóak és komoly megfontolást érdemelnek. − nyilatkozta a szimpózium sajtótájékoztatóján, 2009. november 10-én José Gabriel Funes csillagász-pap, a Vatikáni Csillagvizsgáló igazgatója.



A modern tudomány eredményei felé való nyitás irányába mutatott a jezsuita Funes egy emlékezetes 2008-as nyilatkozata is, melyet a vatikáni L'Osservatore Romano nevű lapnak adott. Ebben az argentin tudós-pap kijelentette: − A földön kívüli életformákban − akár az intelligens élet lehetőségében − való hit nem zárja ki az Istenben való hitet. Ha ugyanis kizárnánk ennek lehetőségét, az olyan lenne, mintha korlátoznánk Isten teremtő szabadságát. − érvelt „A földönkívüliek a barátaim” című interjúban.

Isten többi gyermeke?

Felmérések szerint az esetleges hír, hogy nem vagyunk egyedül a világegyetemben, az emberek nagy részét nem érné sokk-ként. A világ lakosságának 40, az Egyesült Államokban pedig az emberek 57%-a hisz abban, hogy a Földön kívül is van intelligens élet, csak azt még nem fedeztük fel.

− Ha kimész az utcára és megkérdezed az embereket erről, a legtöbben igennel válaszolnak. – mondja Robert Sawyer, sci-fi szerző, aki szintén részt vett a beszélgetésen − Vagyis a földönkívüliek létezésének ténye szépen beépülne a világ vallásaiba.

Dr. Doug Vakoch SETI kutató további példaként említette Hal Ostrander, baptista teológust, a grúz egyház egyik vezetőjét, aki ugyan nyíltan tagadja az evolúció elméletét, de a földönkívüli élet létével nincs problémája: − Attól még, mert Istennek több gyermeke is van, mi semmivel sem leszünk kevésbé kedvesek számára.

Idegen civilizációk látogatói