Mivel etetnek bennünket? - Ételeink és betegségeink

A ,,Betegség, mint krízis és esély" című könyvében Edgar Heim a következőket írja:,,Egy felnőtt 25 év alatt átlagosan 1 életveszélyes, 20 súlyos és 200 közepesen súlyos betegségen esik át".*

Betegségeink 90-95%-át saját természetellenes életmódunk okozza.

Mire gondolok? Elsősorban a helytelen táplálkozásra, vagyis az önmérgezésre.

1 év alatt kb. 2-4 kg szilárd szennyeződést lélegzünk be, 8 kg szilárd szennyeződést eszünk meg, 4,5 l rovar- és gyomirtószert, több kg nitrátot, hormont, antibiotikumot juttatunk be az élelmiszerekkel, és kb. 54,5 kg adalékanyagot.

Ma kb. 20 ezer féle adalékanyag van forgalomban, és az emberek szinte semmit sem tudnak róluk.

New Yorkban működik a világ legnagyobb illat- és ízelőállítója. Próbál elrejtőzködni. Itt nem létezik nyilvánosság tájékoztatása, sem sajtóosztály. A nemzetközi adatbankok is csak szegényes információkkal tudnak szolgálni: az éves forgalom kb. 1,1 milliárd dollár, a foglalkoztatottak száma kb. 4200 fő. Gyáregységei vannak az Egyesült Államokban, számos leányvállalat Európában. Különös: ez a vállalat befolyásolja milliók ízlését, azt, amit emberek milliói esznek. Uralja a levesporok, dobozos húsok, a TV előtti rágcsálnivalók és mélyhűtött pizzák ízét. A cég rendkívül kreatív, megállás nélkül talál ki új aromákat, ízeket. Vagyis lenne mit megosztania a nyilvánossággal, de nem teszi.

A vállalat azonban a modern táplálkozáshoz is hozzájárult. 1991-ben egy olyan hústáplálékot talált ki, mely mikrosütőben kevesebb, mint 600 másodperc alatt megbarnul, és egy speciális aromapor hozzáadásával még ízében is hasonlít a húsra. Egy másik találmánya: a kemikáliák.

Összeállításával bizonyos élelmiszerekben, szappanokban, mosószerekben kellemes eperízt, míg a cigarettáknál édes, gyümölcsszerű ízt hoztak létre.

Csak ebből az ágazatból 250 millió dollár forgalmat bonyolítanak le évente.

Milyen adalékanyagok vannak ma forgalomban? 7 fő csoportra oszthatjuk őket:

• tartósítószerek
• színezékek
• antioxidánsok
• állományjavító és módosítóanyagok
• aromaanyagok
• ízfokozók
• édesítőszerek

A laboraroma a modern élelmiszergyártás legfőbb anyaga. A termékek a titokzatos porocskák és folyadékok nélkül élvezhetetlenek lennének, és eladhatatlanok a szupermarketekben.

Azoknak az élelmiszereknek, amiket nap mint nap elfogyasztunk, közük sincs ahhoz, amit mi hiszünk róluk.

Pl: a Tyúkhúsleves csigatésztával nevű zacskós készítmény 2 gramm szárított tyúkot tartalmaz granulátum formájában. Ez nem több, mint 7 gramm eredeti tyúknak felel meg. Természetesen nincs a világon olyan ember, aki ehhez tyúkízt tudna varázsolni 4 tányér leveshez. A cég képes erre 1 gramm aromával, gyári ízzel. Lényegesebb alkotórészei után ,,jódozott só-aroma-ízfokozó" levesnek kellene hívni. Ez persze nem hangzik valami csábítóan. Ki venné meg, ha ez lenne ráírva?

Ezek az ízmanipulációk szinte láthatatlanok, érzékszervvel alig érzékelhetők.

Az ízváltozáshoz elképesztően kicsiny mennyiségek elegendőek.

Pl: a menthenthiolból egy literben 0.2 milliárdnyi gramm képes a friss grapefruitlé ízének benyomását kelteni. 100%-os gyümölcslevek kerülnek a boltokba, holott mesterséges összetevőkből állnak, azaz 100%-ig megtévesztő vegyi koktélból. Hogy milyen aromát használnak fel? Ez az előállító gyártási titka.

Az élelmiszerekben ma kb. 6000 aromát használnak fel.

Egyik ilyen vállalatnak abból az anyagból, mely pl. a joghurtot mogyoróízűvé varázsolja, elegendő 5 mg 1 millió liter víz ízesítéséhez.

Mégis megdöbbentő mennyiségek kelnek el belőlük évente. Csak Németországban évente 15 ezer tonna , amelyből 5100 tonna édes, 5500 tonna gyümölcsízű. Ez 15 millió tonna élelmiszerhez elegendő. Minden állampolgár -csecsemőtől az aggastyánkorig- naponta 500 gramm iparilag ízesített élelmiszert fogyaszt, az átlagos napi élelmiszerfogyasztás felét.

Élelmiszeripar Rt. - dokumentumfilm

Drámaian megváltozott az élelmiszer-termelés az elmúlt harminc évben. Hol van az az idő, amikor az élelmiszerek a farmergazdaságokból kerültek a háziasszonyok asztalára? Manapság ipari méretekben folyik a mezőgazdasági termelés, és a pénzhajhászás háttérbe szorította az élelmiszerbiztonságot és a fogyasztók egészségét. Miközben a földeken génkezelt terményeket termesztenek, az állatokat is antibiotikumokkal tömik. A filmesek szerint mindez szorosan összefügg a lakosság elhízásával, a különféle betegségek terjedésével, a környezetszennyezéssel. Az egyetlen kiutat az öntudatos vásárlók és a biotermesztés jelenti.

Most már a csúcstechnológia nemcsak a zöldségek és gyümölcsök hasonmásait képes létrehozni, hanem készételekét is: van hamburgeraroma, tésztaaroma, tyúkhúsleves-aroma. Azonban ez az ipar minden energiáját arra fordítja,hogy eltávolítsa termékeiből a hasznosat, a tápanyagokat. Rengeteg olyan élelmiszert fogyasztunk, amire a szervezetünknek egyáltalán nincs szüksége. Ezek az imitált élelmiszerek olyan anyagokból állnak, amelyek semmilyen tápértékkel nem rendelkeznek.

Ki tudta pl., hogy a fűrészporból eperaromát állítanak elő? Bár málnaaromaként is használható, de képes akár kakaóra, csokoládéra, vagy vaníliára is hasonlítani.

Ki tudta, hogy a vanília szintetikus pótlékát vanilinnak nevezik? Én mindig azt hittem, hogy a kettő megegyezik.

Ha elolvassuk az élelmiszerek hátulján az összetételt -sok embernek ez az első vásárláskor- ott gyakran a költészeté az elsőbbség. Mindenen azt olvassuk, hogy természetes, vagy természetazonos aromát tartalmaz. A fűrészpor, amelyből eperaromát nyernek, ausztrál fákból származik, kétségkívül természetes eredetű. A vörös tetű, amivel a csokoládét színezik, szintén természetes.

Az egyik legnagyobb vállalatnál pl. mogyorómaradékot és búzasikért vesznek, majd hozzáöntenek sósavat és nátriumlúgot. A készítmény lehet szalámi vagy disznóhús ízű, üvegekbe töltik, s mint ízhelyettesítőt adják el. Vegetáriánusoknak ajánlják...

Ez a fajta természetesség az élelmiszeripar számára nagyon előnyös: a dolgok egyre olcsóbbak lesznek.

Pl. az őszibarackíz kilónkénti ára a 80-as évekbeli 2000 dollárról a 90-es évek közepére 1200 dollárra csökkent. A penészgombák és talajbaktériumok kétségtelenül olcsóbb alapanyagok, mint a friss gyümölcsök.

A citromsav az élelmiszeripar legfőbb alapanyaga. A közhiedelemmel ellentétben nem citromból nyerik ki, hanem kizárólag kisebb élőlények váladékából. Ki akarna a gyárakban citromot facsarni, amikor egy bacilus vagy penészgomba kibocsátja a friss savat? A sav a kólában és más üdítőitalokban a frissen pezsgő jellegért felel, azonban sok készételben, ezenkívül mosó- és tisztítószerekben is előfordul. Ugye ezek az aromák is természetesnek nevezhetők?

Az "aroma" szót használják a termékeken, ha az ízanyagokat mesterségesen állították elő. De ismertek-e olyan embert, aki meg tudja mondani, hogy pl. a kólán mit rejt az aroma szó?

Az elfogyasztott élelmiszerek egyharmadát enzimek és mikroorganizmusok segítségével állítják elő. A ,,rohalase" enzim pl. segít a marcipánt puhán tartani, ezenkívül segíti a keményítőenyv viszkozitásának optimális beállítását a papírgyártásnál.

Az étkező anélkül, hogy észrevenné, aromafüggővé válik. Az erős ízek fogynak a legjobban, a salsa szósz forgalma pl. 1991 és 1995 között megduplázódott, 488 millió dollárra nőtt. Fejenkénti fűszerfogyasztásunk az elmúlt tíz év alatt 0,5 kg-mal nőtt.

,,Európában a fiataloknak 20-szor olyan erős ízekre van szükségük az íz felismeréséhez, mint 10 évvel ezelőtt"- állítja egy tanulmány.

1995 júliusában egy iskola 7. osztályában vakpróbán 5 gyerek közül 4 a konzerv őszibarackot finomabbnak tartotta, mint a frisset.

A picik 1 és 4 éves koruk között ösztönösen azt választják ki az élelmiszerek közül, ami számukra fontos. Amikor elég kalóriát magukhoz vettek, abbahagyják az étkezést. Ettől függetlenül a szülők ilyen pici korban is próbálják teletömni a babákat szintetikus élelmiszerekkel, tápszerekkel. Ezek a gyerekek sokkal betegesebbek, vitaminhiányosak, alultápláltak. Ahhoz, hogy az apróságokat megóvjuk a hiánytáplálkozástól, mindenképpen kiegészítésre van szükség. A másfél-3 éveseknek szánt babakonzervek túl kevés energiát (kb.a szükséges 70%-át), fehérjét és szénhidrátot tartalmaznak.

Egyre nagyobb mennyiségű élelmiszert fogyasztunk abból adódóan, hogy nincs az élelmiszereknek tápértéke. Nem kell csodálkozni azon, hogy a szív és érrendszeri megbetegedések rizikófaktorai már az iskoláskorú gyermekeknél is kimutathatók: a túlsúly, a magas vérnyomás, magas vérzsírtartalom. Már 1990-ben az 5 és11 év közötti korosztálynál minden 3. gyermeknél lerakódásokat találtak az érfalon. Ez az arány fokozatosan romlik. Veszélyben a gyermekek csontrendszere is. A kóla kivonja a kalciumot a csontokból, csontritkuláshoz vezet. Itt az az egy baj van, hogy erről a fogyasztókat nem tájékoztatják. Ugyanis ez a cimkéken nincs feltüntetve.

A FOGYASZTÓNAK SEMMI LEHETŐSÉGE NINCS ARRA, HOGY RÉSZLETEIBEN IS MEGTUDJA, HOGY MI KERÜL AZ ÉTELBE.

Ez a húsiparra is kiterjed. A kolbászféléket pl. füstölés helyett folyékony füstanyaggal spriccelik. 10-ből 7 húsgyár alkalmazza. Ezt teszik zöldségkonzervekbe, levesekbe, fűszerekbe is. A füstölési aromák, amellyel a szalonnákat és kolbászokat permetezik, rákkeltő hatásúak, és az öröklődési anyagot károsítják. Ezeknek a kolbászoknak a tusfürdőit kátránykivonatból nyerik.

A szervezet be van csapva. Ez fiziológiailag hiányállapotokhoz vezet. A következmény pedig farkaséhség. A reflexszerű reakció erre a továbbevés.

Ami talán a legmegdöbbentőbb, az az, hogy nemsokára a boltokba kerül egy halolajas eperjoghurt gyermekek számára. Ha minden igaz, úgy fogják reklámozni, hogy megelőzhetők vele a gyermekeknél a szív és érrendszeri betegségek. Az valószínüleg nem lesz ráírva, hogy szintetikus, és a benne lévő a nyagok daganatot okozhatnak.

Nagyon sok gyermek szenved ma csontritkulásban, ami régen nagymama- betegség volt. Az ok: a fiúk 3/4-ét, a lányok 2/3-át fogyasztják a szükséges kalciummennyiségnek.

Egyik könyv azt írja, hogy: ,,A középkorban a szegényparasztság is jobban el volt látva tápanyagokkal, mint most a jóléti társadalom gyermekei." Elgondolkodtató, miért van ez így. A vitamin és ásványi só szükségletük nincs fedezve.

A mai idős emberek többszörösen alultápláltak, ugyanis a vitaminhiányos táplálékokból is túl keveset esznek.

ÉDESÍTŐSZEREK

Ez a fehér por vegyileg előállított műanyag. 1996-ban csak Németországban 700 millió liter üdítőitalba keverték. Az egyik legnagyobb kóla gyártó cég ezt keveri diétás italaiba. Ez az anyag szintén rákkeltő hatású. Egy Amerikai Rákkutató társaság 80 ezer hölgyet vizsgált, és megállapította, hogy azok a nők, akik édesítőszert fogyasztottak, sokkal jobban híztak, mint azok, akik cukrot.

Az aspartam (több édesítőszer hatóanyaga) amely több, mint 100 országban és 5000 termékben gondoskodik az álédességről (pl.cola light) a gyermekeknél pl. a szellemi fejlődés zavarát okozhatja. Amennyiben az édesítőszert fogyasztják, a vérükben mérgező koncentráció halmozódhat fel belőle. Mellékhatásai lehetnek: szédülés, fejfájás, depresszió, sőt emlékezetkiesés, pánikroham és epilepsziás rohamok. Egyes tudósok szerint az agytumorért is felelőssé tehető. Gyermekeknek adni vétek. Ez az anyag állatkísérletekben hólyagrákot idézett elő. A saccharin ugyanúgy rákkeltő hatású.

A gyerekek kedvence, az epres és banános gyermekjoghurt sem tartalmazza a szerződésben meghatározott 40% gyümölcsöt, csak a felét. A 80% valami más. Ki tudja, micsoda? A gyümölcsöt benne algakrém, esetleg zselatin helyettesíti.

Még néhány érdekesség:

A csokoládépudingot részben hasonló összetevőkből keverik össze, mint a kutyaeledelt.

A csemegebor ugyanazoknak az összetevőknek köszönheti zamatát, mint a szájöblítő.

Feltaláltak egy zsírpótló anyagot, ami nem hízlal. Mivel azonban az anyag megfékezhetetlenül száguld át a beleken, hasmenés fenyegeti fogyasztóit. Egyúttal kiürülnek a létfontosságú vitaminok is.

ÉTELALLERGIÁK

A gyermekek 42%-a szenved rejtett ételallergiában. Ezek közül sokat fel sem ismernek. Az orvosoknak nem könnyű a dolga. Korunkban 20 ezer különböző adalékanyag van használatban. A detektív adottságú orvosoknak van a legtöbb esélyük a sikerre.

Gyermekek és tinédzserek százai halnak meg minden évben 1-1 anafilaxiás sokkban, az élelmiszerekben elrejtett allergének által. Egy sokkhoz elenyésző mennyiség elegendő, még a halálos adag is parányi. A tojás pl. allergiás reakciót válthat ki már 0,3 ezred %-os mennyiségben is.

Egger Dr. csinált egy kísérletet. Kis betegeit olyan diétára fogta, amelyből hiányzott a zacskós leves, a dobozos ételek, a hamburger, a készjoghurt. Az allergiát kiváltható anyagok, mint a szója, tehéntej, hal is törölve lett az étlapról. Pluszban kiegészítette étrendjüket bio körülmények közt termesztett növényekből álló táplálékkiegészítőkkel.

A 76 hiperaktív gyermek közül 63 magatartása egyértelműen javult a vizsgálat során.

Egy 88 gyermekes migrénes csoportnál a panaszok a gyermekek 93%-ánál eltűntek. Megdöbbentő módon ezzel egyidőben egyéb bajaik, mint az asztma, vagy ekcémák is megszűntek.

Az agyafúrt technológusoknak köszönhetően már régóta a béta karotinhoz sem szükséges a répa.

Nézzük meg az *E-számok rejtélyét*, avagy néhány példa, hogy az adalékanyagok milyen káros hatást fejthetnek ki szervezetünkre. Pl:

• a füstölési aromák, amellyel a szalonnákat, kolbászokat permetezik, rákkeltő hatásúak, és az öröklődési anyagot károsítják
• az édesítőszerek nagyrésze (köztük a saccharin) szintén rákkeltő hatású, és általában hashajtó hatásúak
• a tartrazin, amely lekvárokban, cukormázban fordul el ő, szélsőséges allergiás reakciókat válthat ki
• a sajtbevonószerek használata különböző mellékhatásokat idézhet elő vesénél, pajzsmirigynél, lépnél, immunrendszernél. Közülük néhány eredménye máj- és szívkárosodás, és a szervek elszíneződése lehet.
• a nátrium-szorbát fejlődési rendellenességet idézhet elő benzoesav és származékai: allergiát, asztmát, csalánkiütést okozhatnak, lebontása erősen leterheli a májat (előfordul lekvárokban,konzervekben, üdítőitalokban, ketchupban)
• a szulfitok kiszámíthatatlan reakciókat válthatnak ki: fejfájást,rosszullétet, hasmenést, csökkenti a B1 vitamin mennyiségét (előfordul:pezsgőben, fehérborban, szárított gyümölcsökben, l lekvárokban)
• a nitritek, nitrátok, amit húskészítményekben fordulnak elő, más anyagokkal keveredve rákkeltő hatásúak, és meggátolják a vörösvértestek oxigénfelvételét (cianózis)
• a korragén a pudingban allergiát, és a belek gyulladását okozhatja
• vannak még adalékanyagok, amelyek méregként hatnak, rákkeltőek,magzatkárosítóak, csontritkuláshoz vezetnek, károsítják az immunrendszert, stb.

GÉNTECHNOLÓGIA? BIOTECHNOLÓGIA? ÚGY TŰNIK, ÉTELEINK SZÉP ÚJ VILÁGA KISSÉ KUSZA.

Ezek után azt hiszem, majdnem mindegy, hogy mit eszünk, és jogosan kérdezzük, hogy milyen a kiegyensúlyozott táplálkozás. Rengeteg gondolkodás után arra jutottam, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás egy olyan táplálékkiegészít őkből összeállított ,,étrendet" jelöl, melyet tartósan fogyasztva az ember képes egészségének megőrzésére, és amely biztosítja a testi és szellemi funkciók harmonális működését.

Azt hiszem, ezek után jogos igény, hogy az ember a természet, és a természetes után vonzódik, melyet a táplálkozásban is szeretne megvalósítani. Sajnos ez nem mindig könnyű feladat. Táplálkozásunk hiányosságait a forgalomban lévő táplálékkiegészítőkkel igyekszünk pótolni. Ám nagyon nem mindegy, hogy miféle vitaminokat fogyasztunk. Aki teheti, kerülje a szintetikus táplálékkiegészítők fogyasztását, hisz épp elég kemikáliát viszünk a szervezetünkbe táplálkozás során.