A legtöbb orvosi megfigyelés szerint az étrend körülbelül 50%-ban tehető felelőssé a rákbetegség kialakulásáért. Ez azt jelenti, hogy egészséges táplálkozás, egészséges életmód mellett a rákos betegek száma a felére csökkenhetne!
Az élelmiszerekből többféleképpen is bekerülnek a szervezetbe rákkeltő anyagok. Egyrészt elkészítésüknél keletkeznek karcinogének - ilyenek például a húsokban, halakban a hevítés, hőkezelés hatására létrejövő méreganyagok. Persze a megoldás nem az, hogy az ember mostantól nyersen eszi a húst, hanem az, ha kerüli, ha lemond róla!
Rákkeltő anyagok keletkeznek az élelmiszerek tárolása közben is: például olajos magvak nem megfelelő tárolásánál az aflatoxin nevű méreg, ami elsősorban a májnál okoz rákos elváltozásokat. Harmadsorban rákkeltő anyagok keletkezhetnek az emésztési folyamat során, bizonyos élelmiszerek lebontásakor.
A rák és az étrend kapcsolatát rengeteg megfigyelés bizonyítja; a kísérletek 90%-át orvosok és onkológusok végezték, tehát szinte érthetetlen, miért nem figyelmeztetik a rákos betegeket automatikusan az étrend kimagaslóan fontos szerepére! Ezúttal nem áll szándékomban hosszasan bizonygatni ezt a komoly kapcsolatot, de egy-két adatot az érdekesség kedvéért azért megemlítenék.
1982-ben amerikai orvosok egy társasága Táplálkozás és rák címmel adott közre egy tanulmányt, amelyben kifejtik, hogy - mint már említettem - a rákos betegek 50-60%-ánál az étrend tehető felelőssé.
Nem véletlen, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek több mint a fele az emésztőrendszert támadja meg - gyomorrák, bélrák, végbélrák, vastagbélrák stb. -, de a tüdő- vagy hörgőráknál sem kevésbé jelentős szerep jut a táplálkozásnak!
Egy másik, japán rákkutató orvosok által végzett monumentális méretű megfigyelés - 16 éven át kísértek nyomon 122.000 40 év feletti férfit - arra az eredményre vezetett, hogy leggyakrabban azoknál alakult ki rákos megbetegedés, akik dohányoztak, alkoholizáltak, húst fogyasztottak és nagyon kevés zöldséget, gyümölcsöt, élő táplálékot fogyasztottak.
Ugyanakkor a legritkább volt a rákos betegség azoknál, akik nem hódoltak semmilyen szenvedélybetegségnek - nem dohányoztak, nem alkoholizáltak -, valamilyen vallási vagy morális okból kifolyólag nem fogyasztottak húst, viszont sok gyümölcsöt és zöldséget ettek.
Bármilyen rákbetegség heteken belül gyógyítható Dr. Leonard Coldwell szerint
A legfőbb daganatellenes hatású gyümölcsök, zöldség- és fűszernövények egyébként a következők: brokkoli, cukkini, spenót, fokhagyma, lilahagyma, sárgarépa, pirospaprika, káposztafélék, citrusfélék, alma, szőlő, feketeribizli, sárgabarack, cékla és csipkebogyó.
Egy másik, szintén igen széleskörű vizsgálatban 23 ország táplálkozási szokásait és a rák gyakoriságát hasonlították össze.
Nem véletlen, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek több mint a fele az emésztőrendszert támadja meg - gyomorrák, bélrák, végbélrák, vastagbélrák stb. -, de a tüdő- vagy hörgőráknál sem kevésbé jelentős szerep jut a táplálkozásnak!
Egy másik, japán rákkutató orvosok által végzett monumentális méretű megfigyelés - 16 éven át kísértek nyomon 122.000 40 év feletti férfit - arra az eredményre vezetett, hogy leggyakrabban azoknál alakult ki rákos megbetegedés, akik dohányoztak, alkoholizáltak, húst fogyasztottak és nagyon kevés zöldséget, gyümölcsöt, élő táplálékot fogyasztottak.
Ugyanakkor a legritkább volt a rákos betegség azoknál, akik nem hódoltak semmilyen szenvedélybetegségnek - nem dohányoztak, nem alkoholizáltak -, valamilyen vallási vagy morális okból kifolyólag nem fogyasztottak húst, viszont sok gyümölcsöt és zöldséget ettek.
Bármilyen rákbetegség heteken belül gyógyítható Dr. Leonard Coldwell szerint
A legfőbb daganatellenes hatású gyümölcsök, zöldség- és fűszernövények egyébként a következők: brokkoli, cukkini, spenót, fokhagyma, lilahagyma, sárgarépa, pirospaprika, káposztafélék, citrusfélék, alma, szőlő, feketeribizli, sárgabarack, cékla és csipkebogyó.
Egy másik, szintén igen széleskörű vizsgálatban 23 ország táplálkozási szokásait és a rák gyakoriságát hasonlították össze.
A megfigyelés arra az eredményre vezetett, hogy a rák azokban az országokban a leggyakoribb, ahol a legtöbb a napi hús és fehérjebevitel, ahogyan pedig csökken az egy főre eső hús és fehérjefogyasztás mértéke, úgy egyenes arányban csökken a rákos betegségek előfordulási gyakorisága is.
Egy angliai, 50.000 vegetárius több éven át tartó vizsgálatára alapuló felmérés szerint az azonos nemű és azonos életkorú, de vegyes étrenden élő kontrollcsoportokkal összevetve a vegetáriusoknál minden egyes rákféleség jóval ritkábban fordult elő. A vizsgálatot más körülmények között is lefolytatták - egészséges, vegetárius étrenden élő, káros szenvedélyektől mentes adventista, mormon, illetve Indiában élő krisnatudatú hívők körében -, akikről egyértelműen bizonyítható volt, hogy jóval ritkább náluk a rák, mint az adott ország egyéb lakosságának körében.
A pakisztáni Hunza-völgyben élő hunza népcsoportot külön kiemelném: ők állati fehérjét nem, csak növényi eredetű táplálékot fogyasztanak - azt is nagyrészt nyers formában-, s a kutatók sem a rákot, sem egyéb civilizációs betegségeket - cukorbetegség, ízületi problémák stb. - nem találtak meg náluk! Hasonlóan alacsony a fehérjebevitel a jukatán indiánoknál, s ennek megfelelően a rákbetegség is nagyon-nagyon ritka köreikben.
A legtöbb orvosi tanulmány szerint tehát a rák legfőbb étrendi oka a túlzott fehérjebevitel.
A civilizációs étkezési szokások kifejezetten káros hatása, hogy túl sok fehérje jut a szervezetünkbe.
A felmérések szerint egy átlagos vegyes étrenden élő ember ma körülbelül kétszer-háromszor annyi fehérjét visz a szervezetébe, mint amennyire ténylegesen szüksége lenne. Ez a többletfehérje aztán nagyon komoly rendellenességet idéz elő a szervezetben; a sokféle betegségnek csak egyike a rák.
Vannak aztán olyan radioaktív rákkeltők, amik szintén az étellel - mégpedig a tejjel és a tejtermékekkel! - jutnak a szervezetünkbe; ilyenek például a stroncium9Q és jodin13. Ez a tény meglepően hangozhat, hiszen a köztudatban az él, hogy a tej nagyon egészséges - „élet, erő, egészség"7 -, mégis rengeteg orvosi tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy a tej és tejtermékfogyasztás is egyik kiváltó oka lehet a rákbetegségeknek.
Egy legutóbbi felmérés éppen a tej-, tejtermékfogyasztás és a petefészekrák közötti kapcsolatot boncolgatta.
Elgondolkodtató ugyanakkor az a Catharina Svanborg és munkatársai által végzett kísérletsorozat, melynek során anyatejet kevertek össze daganatos sejttenyészetekkel, és legnagyobb meglepetésükre a ráksejtek elpusztultak!
A daganatsejtek tömege és térfogata az anyatej hatására csökkenni, sorvadni kezdett, míg végül leállt az összes, a rákos sejtek működését biztosító életfunkció.
Ennek több oka is lehet, de bizonyára alapvető fontosságú az anyatej összetétele, amely alacsony fehérjetartalmú és magas szénhidráttartalmú. A rákos sejtek növekedését, szaporodását viszont éppen a túlzott fehérjebevitel segíti elő. Ez a kísérletsorozat is arra hívja hát fel a figyelmet, hogy a rák gyógyításában mennyire fontos segítséget jelent a helyesen összeállított vegetárius étrend, amely az anyatejhez hasonlóan kevesebb fehérjét, de sok természetes szénhidrátot tartalmaz.
Ehhez képest a legtöbb állati eredetű étel fogyasztása bizonyos ráktípusok kialakulását segíti elő. Azokban a tengerparti városokban, ahol az emberek a halászatból élnek, és persze maguk is nagyon sok halat fogyasztanak, a gyomorrák a leggyakoribb, tehát a halfogyasztás és a gyomorrák között mutatható ki összefüggés. Atúlzott zsírfogyasztás - amibe a húsok zsírján kívül a tejtermékek zsírja is beletartozik- ugyanakkor elsősorban azemlő-, a bőr- és a vérrák kialakulását segíti.
Aztán nagyon érdekes kapcsolat áll fenn a csirkehúsfogyasztás és a leukémia kialakulása között. A csirkék nagy részének a helytelen állattartás miatt - túl sok állat egy helyre zsúfolva, nem megfelelő táplálás stb. - legyengül az immunrendszere, és így felüti fejét köztük egy a szárnyasokra oly jellemző, gyakori fertőzőbetegség, az úgynevezett Marekvírus.
Ez a csirkék között előbb-utóbb rákos betegséget okozna, de még mielőtt a daganat megjelenhetne náluk, az állatokat levágják, és a leukémia kockázata a Marek-vírussal fertőzött csirkehúst fogyasztó embereknél jelentkezik.
A rostszegény, ezért állandó székrekedéshez vezető étrend a vastagbélrák kialakulásának lehetőségét növeli meg, lévén, hogy a székrekedés miatt a vastagbél és a végbél állandó irritációnak van kitéve. Emiatt először krónikus vastagbélgyulladás jön létre, ami - ha a székrekedés továbbra sem szűnik meg - egy idő múlva beindíthatja a rákos elváltozásokat.
Nagyon fontos feladata lenne hát az orvostudománynak minden rákos betegben tudatosítani, milyen fontos szerepe is van a rák kialakulásában az étrendnek; fontos lenne egyre több, a rák és a táplálkozás kapcsolatát feltáró tudományos megfigyelésbe és kísérletbe mélyedni, elősegítve ezzel a betegek megfelelő diétás étrend-összeállítását.
Holisztikus egészségmegőrzés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése