https://hatartalanvilag.blogspot.hu/ Rákos betegségek és az étrend - Határtalan Világ

Önismeret

Rejtély

Post Top Ad

A rákos betegségek kialakulásának egyik legfőbb oka mindenképpen a helytelen étrendben, a helytelen táplálkozásban keresendő. Nagyon szomorú, hogy ez - több száz orvosi megfigyelés és bizonyíték ellenére - még ma sincs megfelelően kihangsúlyozva; magam is sok olyan beteggel találkoztam már, akik műtéten, kemoterápián, sugárkezelésen estek át, de amikor megkérdeztem tőlük, milyen diétát javasoltak nekik az orvosok, az esetek többségében azt mondták, hogy semmi különöset, folytathatják megszokott étrendjüket.

A legtöbb orvosi megfigyelés szerint az étrend körülbelül 50%-ban tehető felelőssé a rákbetegség kialakulásáért. Ez azt jelenti, hogy egészséges táplálkozás, egészséges életmód mellett a rákos betegek száma a felére csökkenhetne!

Az élelmiszerekből többféleképpen is bekerülnek a szervezetbe rákkeltő anyagok. Egyrészt elkészítésüknél keletkeznek karcinogének - ilyenek például a húsokban, halakban a hevítés, hőkezelés hatására létrejövő méreganyagok. Persze a megoldás nem az, hogy az ember mostantól nyersen eszi a húst, hanem az, ha kerüli, ha lemond róla!

Rákkeltő anyagok keletkeznek az élelmiszerek tárolása közben is: például olajos magvak nem megfelelő tárolásánál az aflatoxin nevű méreg, ami elsősorban a májnál okoz rákos elváltozásokat. Harmadsorban rákkeltő anyagok keletkezhetnek az emésztési folyamat során, bizonyos élelmiszerek lebontásakor.


A rák és az étrend kapcsolatát rengeteg megfigyelés bizonyítja; a kísérletek 90%-át orvosok és onkológusok végezték, tehát szinte érthetetlen, miért nem figyelmeztetik a rákos betegeket automatikusan az étrend kimagaslóan fontos szerepére! Ezúttal nem áll szándékomban hosszasan bizonygatni ezt a komoly kapcsolatot, de egy-két adatot az érdekesség kedvéért azért megemlítenék. 

1982-ben amerikai orvosok egy társasága Táplálkozás és rák címmel adott közre egy tanulmányt, amelyben kifejtik, hogy - mint már említettem - a rákos betegek 50-60%-ánál az étrend tehető felelőssé.

Nem véletlen, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek több mint a fele az emésztőrendszert támadja meg - gyomorrák, bélrák, végbélrák, vastagbélrák stb. -, de a tüdő- vagy hörgőráknál sem kevésbé jelentős szerep jut a táplálkozásnak!

Egy másik, japán rákkutató orvosok által végzett monumentális méretű megfigyelés - 16 éven át kísértek nyomon 122.000 40 év feletti férfit - arra az eredményre vezetett, hogy leggyakrabban azoknál alakult ki rákos megbetegedés, akik dohányoztak, alkoholizáltak, húst fogyasztottak és nagyon kevés zöldséget, gyümölcsöt, élő táplálékot fogyasztottak.

Ugyanakkor a legritkább volt a rákos betegség azoknál, akik nem hódoltak semmilyen szenvedélybetegségnek - nem dohányoztak, nem alkoholizáltak -, valamilyen vallási vagy morális okból kifolyólag nem fogyasztottak húst, viszont sok gyümölcsöt és zöldséget ettek.

Bármilyen rákbetegség heteken belül gyógyítható Dr. Leonard Coldwell szerint



A legfőbb daganatellenes hatású gyümölcsök, zöldség- és fűszernövények egyébként a következők: brokkoli, cukkini, spenót, fokhagyma, lilahagyma, sárgarépa, pirospaprika, káposztafélék, citrusfélék, alma, szőlő, feketeribizli, sárgabarack, cékla és csipkebogyó.

Egy másik, szintén igen széleskörű vizsgálatban 23 ország táplálkozási szokásait és a rák gyakoriságát hasonlították össze.

A megfigyelés arra az eredményre vezetett, hogy a rák azokban az országokban a leggyakoribb, ahol a legtöbb a napi hús és fehérjebevitel, ahogyan pedig csökken az egy főre eső hús és fehérjefogyasztás mértéke, úgy egyenes arányban csökken a rákos betegségek előfordulási gyakorisága is.

Egy angliai, 50.000 vegetárius több éven át tartó vizsgálatára alapuló felmérés szerint az azonos nemű és azonos életkorú, de vegyes étrenden élő kontrollcsoportokkal összevetve a vegetáriusoknál minden egyes rákféleség jóval ritkábban fordult elő. A vizsgálatot más körülmények között is lefolytatták - egészséges, vegetárius étrenden élő, káros szenvedélyektől mentes adventista, mormon, illetve Indiában élő krisnatudatú hívők körében -, akikről egyértelműen bizonyítható volt, hogy jóval ritkább náluk a rák, mint az adott ország egyéb lakosságának körében. 

A pakisztáni Hunza-völgyben élő hunza népcsoportot külön kiemelném: ők állati fehérjét nem, csak növényi eredetű táplálékot fogyasztanak - azt is nagyrészt nyers formában-, s a kutatók sem a rákot, sem egyéb civilizációs betegségeket - cukorbetegség, ízületi problémák stb. - nem találtak meg náluk! Hasonlóan alacsony a fehérjebevitel a jukatán indiánoknál, s ennek megfelelően a rákbetegség is nagyon-nagyon ritka köreikben.

A legtöbb orvosi tanulmány szerint tehát a rák legfőbb étrendi oka a túlzott fehérjebevitel.
A civilizációs étkezési szokások kifejezetten káros hatása, hogy túl sok fehérje jut a szervezetünkbe.

A felmérések szerint egy átlagos vegyes étrenden élő ember ma körülbelül kétszer-háromszor annyi fehérjét visz a szervezetébe, mint amennyire ténylegesen szüksége lenne. Ez a többletfehérje aztán nagyon komoly rendellenességet idéz elő a szervezetben; a sokféle betegségnek csak egyike a rák.

Vannak aztán olyan radioaktív rákkeltők, amik szintén az étellel - mégpedig a tejjel és a tejtermékekkel! - jutnak a szervezetünkbe; ilyenek például a stroncium9Q és jodin13. Ez a tény meglepően hangozhat, hiszen a köztudatban az él, hogy a tej nagyon egészséges - „élet, erő, egészség"7 -, mégis rengeteg orvosi tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy a tej és tejtermékfogyasztás is egyik kiváltó oka lehet a rákbetegségeknek.

Egy legutóbbi felmérés éppen a tej-, tejtermékfogyasztás és a petefészekrák közötti kapcsolatot boncolgatta.

Elgondolkodtató ugyanakkor az a Catharina Svanborg és munkatársai által végzett kísérletsorozat, melynek során anyatejet kevertek össze daganatos sejttenyészetekkel, és legnagyobb meglepetésükre a ráksejtek elpusztultak! 

A daganatsejtek tömege és térfogata az anyatej hatására csökkenni, sorvadni kezdett, míg végül leállt az összes, a rákos sejtek működését biztosító életfunkció. 

Ennek több oka is lehet, de bizonyára alapvető fontosságú az anyatej összetétele, amely alacsony fehérjetartalmú és magas szénhidráttartalmú. A rákos sejtek növekedését, szaporodását viszont éppen a túlzott fehérjebevitel segíti elő. Ez a kísérletsorozat is arra hívja hát fel a figyelmet, hogy a rák gyógyításában mennyire fontos segítséget jelent a helyesen összeállított vegetárius étrend, amely az anyatejhez hasonlóan kevesebb fehérjét, de sok természetes szénhidrátot tartalmaz.

Ehhez képest a legtöbb állati eredetű étel fogyasztása bizonyos ráktípusok kialakulását segíti elő. Azokban a tengerparti városokban, ahol az emberek a halászatból élnek, és persze maguk is nagyon sok halat fogyasztanak, a gyomorrák a leggyakoribb, tehát a halfogyasztás és a gyomorrák között mutatható ki összefüggés. Atúlzott zsírfogyasztás - amibe a húsok zsírján kívül a tejtermékek zsírja is beletartozik- ugyanakkor elsősorban azemlő-, a bőr- és a vérrák kialakulását segíti.

Aztán nagyon érdekes kapcsolat áll fenn a csirkehúsfogyasztás és a leukémia kialakulása között. A csirkék nagy részének a helytelen állattartás miatt - túl sok állat egy helyre zsúfolva, nem megfelelő táplálás stb. - legyengül az immunrendszere, és így felüti fejét köztük egy a szárnyasokra oly jellemző, gyakori fertőzőbetegség, az úgynevezett Marekvírus.

Ez a csirkék között előbb-utóbb rákos betegséget okozna, de még mielőtt a daganat megjelenhetne náluk, az állatokat levágják, és a leukémia kockázata a Marek-vírussal fertőzött csirkehúst fogyasztó embereknél jelentkezik.

A rostszegény, ezért állandó székrekedéshez vezető étrend a vastagbélrák kialakulásának lehetőségét növeli meg, lévén, hogy a székrekedés miatt a vastagbél és a végbél állandó irritációnak van kitéve. Emiatt először krónikus vastagbélgyulladás jön létre, ami - ha a székrekedés továbbra sem szűnik meg - egy idő múlva beindíthatja a rákos elváltozásokat.

Nagyon fontos feladata lenne hát az orvostudománynak minden rákos betegben tudatosítani, milyen fontos szerepe is van a rák kialakulásában az étrendnek; fontos lenne egyre több, a rák és a táplálkozás kapcsolatát feltáró tudományos megfigyelésbe és kísérletbe mélyedni, elősegítve ezzel a betegek megfelelő diétás étrend-összeállítását.

Holisztikus egészségmegőrzés
loading...

Post Top Ad